Johann Reichert

Polgári Szemmel - 41

A korrupció bűn

2017. december 18.

Kedves szentenciám szerint corruptio optimi pessima – a legjobb megromlása a legrosszabb. Klasszikus erkölcstelenség a korrupció, és nem csak az ókorban ismerték. A korrupciót a római katolikus egyház tanítása nevesítve sorolja a legsúlyosabb bűnök közé.

Az Európai Unió közvélemény-kutató cége, az Eurobarométer kiadta idei korrupciós jelentését. Szokás szerint megvizsgálták az egész Uniót, mégpedig természetesen ugyanazzal a módszertannal. Magyarország leszerepelt. A magyarok saját megítélése szerint a korrupció mindennapos jelenség, az utóbbi években határozottan erősödött is. Persze lehet ebben Soros György kezét látni, és a kormány hívei bizonyára meg is látják.

A Transparency International korrupciós indexén tavaly hét hellyel csúszott lejjebb Magyarország. A metodika minden évben azonos, ráadásul öt kontinens országait mérik ugyanúgy, régóta. Ezért a Transparency indexe önmagához mérve igenis sokatmondó. Ugyanazzal a metodikával, ugyanazon országok rangsorában Orbán Viktor kormánya az elérhető 100 pontból 2014-ben 54-et szerezve az 47. volt, 2015-ben már csak 51 ponttal az 50., tavaly pedig 48 ponttal 57.

Persze lehet ebben is Soros György kezét látni, és a kormány hívei bizonyára meg is látják, s ily módon a lelkiismeretük is megnyugodhat. A tények azonban makacs dolgok, és ha minden kívülálló egyformán látja, akkor csak lehet a dologban valami.

A balliberális kormányzás utolsó, önpusztító éveiben a Fidesz–KDNP kritikájának középpontjában állt a korrupció. Határozottan, rendszeresen és nemcsak az országgyűlésben, hanem minden más fórumon is kiállt a korrupció ellen Orbán Viktortól Navracsics Tibor frakcióvezetőn át a legtávolabbi választókerület fideszes vagy kereszténydemokrata elnökéig mindenki. Közfelháborodás övezte a 2006-os választás előtti költségvetési machinációkat, az offshore-lovagok adóoptimalizáló trükkjeit, az európai uniós támogatások átláthatatlan felhasználását és még egy sor más szocialista disznóságot.

Aztán 2010-ben fordult a kocka, a Fidesz vette kézbe a kormányt. Orbán Viktor azt mondta, a választók forradalmat csináltak a szavazófülkében. Össznépi örvendezés volt, milliók hitték, hogy most aztán végre elkezdődik a polgári Magyarország felépítése.

Mostanra világosan látszik, a király meztelen. Nem épül itt semmiféle polgári társadalom. Eltávolították a korrupciót csökkentő nyilvánossági, pénzügyi zsilipeket. Ezerrel működik a kapcsolati tőke, anélkül gyakorlatilag semmit sem lehet elintézni, egyetlen pályázatot sem érdemes beadni. Csúcsra járatják jutalékátemelő rendszereket, és már az elemi józanság kritériuma is elpárologtak, amikor a fideszesek pénzügyi érdekeihez kapcsolódó döntések születnek.

Látjuk, de fel nem fogjuk, hogy a jövőnket lopják el ezekben az években. Az átlagmagyar egyszer, majd, évtized múltán, fel fog ébredni. Amikor tömegek fogják majd fel végre, hogy ezekben az években történelmünkben páratlan lehetőséget szalaszt el a Fidesz-kormányzat az ország, sőt a nemzet felemelésére, De akkor már késő lesz.

Említettem, hogy a korrupciót a római katolikus egyház tanítása nevesítve sorolja a legsúlyosabb bűnök közé. És az is tény, hogy a minap az egyik püspök szomorúan említette meg a sajtóban, hogy szinte soha nem találkozik olyan gyónóval, akinek a lelkiismerete jelezte volna, hogy korrupcióban részt venni bűn. A püspök úr nem volt olyan naiv (vagy optimista), hogy azt gondolná, minden hívő mentes a korrupciótól. Ám volt olyan bátor, hogy kimondta, igenis mindenkinek meg kell változnia.

A kormányzat korrupt, ezt mindenki tudja, ők maguk sem titkolják különösebben. A bátorság abban van, hogy ki merjük mondani egymás közt, hangosan, sőt egymás szemébe is, hogy ez a mindent átszövő korruptság akkora tehertétel, amekkorával nem lehet emelkedni. Ilyen erkölcsi közállapotokkal nincs esélyünk a sorsunk jobbra fordítására.


Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..