Johann Reichert

Polgári Szemmel - 70

Népszokások

2018. április 2.

Régebben bosszantott, ma már csak derülni szoktam, amikor meghallom, hogy húsvéti népszokások. Ugyan miféle népszokás az, amit az ember csak a tévéből ismer?

Ami húsvéti népszokásnak neveznek, az tulajdonképpen mind a termékenységről üzen. A locsolás, a nyúl, a tojás, a katolikusoknál a barkaág és a többi mind, mind arról szól, hogy az Élet sokasodni akar.

Ez egyébként a természet legmeghökkentőbb vonása. Ez a tavasz. Mindig megrendít például a mandulafa látványa, amelyik még egyetlen levelet sem hajtott, de már virágzik. Első a szaporodás, minden más ráér.

A termékenység az élővilág egyes számú parancsa. Mit ér az élet, ha nem adjuk tovább? Miért akarnak az élők szaporodni? A természettudomány nem tudja megmondani az okát, viszont rögzíti a tényt.

A szaporodás olyan erejű késztetés, amely az élőkben még az önfenntartás ösztönét is elnyomja. A siketfajdnak például a neve is arra utal, hogy párzási időszakban elveszíti az önvédelmi ösztönét. Országúti sofőröknek tanácsos óvatosan vezetniük az októberi erdőben, mert őzbakok minden további nélkül rohanhatnak keresztül az úton, a legkevésbé sem érdekli őket, hogy netán teherautó jön éppen.

Az emberfaj sem más, ránk is érvényes a biológiai törvény.

Vegyük példáénak okáért Marokkót. Eme festői állam lakosságának 42 százaléka fiatalabb 25 évesnél. Az egy főre jutó GDP mindössze 8600 dollár, szemben a franciaországi 43 600-zal. Mégsem gondolja senki, hogy a szegényes marokkóiaknak kell félniük a dúsgazdag franciáktól, sokkal inkább fordítva.

Niger példája a legbeszédesebb. Lakosságának 68 százaléka fiatalabb 25 évesnél, az egy főre jutó GDP 1200 dollár, és ma pártunk és kormányunk a nigeri migránsoktól félt bennünket.

A húsvét az élet ünnepe. A nem hívő keresztények is könnyen belátják, hogy az üzenete az élővilág legfontosabb üzenete: az élet él, és élni akar, ahogy Ady Endre fogalmazta meg.

Magyarázatra nem az szorul, hogy valaki miért termékeny, magyarázatra az szorul, ha valaki nem az. Elevenbe vágó megfogalmazással: nem az a szörnyű, hogy cigány honfitársaink átlagos termékenysége jócskán meghaladja a hármat, magyarázatra az szorul, hogy a nem cigány honfitársaink miért szülnek dermesztően kevés gyermeket.

Száz felsőfokú végzettségű magyar nőnek 123 gyermeke születik. Ez ellentétes az élővilág rendjével. A probléma nem pénzügyi, hiszen Magyarországon az egy főre jutó GDP jóval több mint 28 ezer dollár.

A hazai termékenység nem pénzkérdés. Másban van a hiba. Valami deformálódott, és már évtizedek óta nem képesek a kormányok megtalálni a termékenységi reform eszközeit. Mintha holmi csodaszerről lenne szó.

Gyaníthatóan nincs más baj, mint hogy az emberek nem élni akarnak, hanem valami életpótlékot hajkurásznak kamaszkoruktól kezdve, évtizedeken át. Élet gyanánt olyasmire vágynak, ami nem élet. Mondhatjuk, élethelyettesítő.

Húsvét van, idézzük fel, halljuk meg Márti dalát, amely lelkemben Kölcsey Ferenc Himnusza mellett lakik, amióta ismerem:

Kezdjetek el élni, hogy legyen mit mesélni / Majd az unokáknak, mikor körbeállnak / Mikor körbeállnak, ágyadon ugrálnak / Hogy legyen mit mesélni, kezdjetek el élni!”

Mert nem keresni kell holmi hamis ideált, egy nem létező királyfit vagy királylányt, hanem észrevenni, hogy Énbennem van a képesség, szeretni. És nincs valódi Szerelem Gyermek nélkül.

Az élet értelme, hogy továbbadjuk. A fogamzásgátló az átok, a terméketlenség a megmásíthatatlan vég. Éljen a húsvét! Éljünk!


6 hozzászólás

  • Tarquinius

    április 3, 2018

    1. Marokkó annyira festői, hogy az ország nagy része vörös színű sivatag (láttam). Kopár, víztelen hely.
    2. ha az emberek (általánosságban, nem csak a magyarok) mindig többen lennének, mint annak előtte voltak, akkor az egy monoton növekvő, felső határ nélküli folyamat.

    Ma is minden egyes nappal az emberiség létszáma nagyobb, mint azelőtt bármikor volt. Ez sokáig nem mehet így. A teljes Földre kiható születésszabályozásra lesz így szükség.

    Válasz
    • Johann Reichert

      április 4, 2018

      Kedves Tarquinius!
      1. Sajnálom, ha az üzenet nem ment át. A “festői” jelző arra utalt, hogy ‘a mostoha körülmények ellenére” – oxymoronnak hívják. Na mindegy.
      2. Az emberiség problémáinak megoldására nekem nincs küldetésem. Én magyar nemzetemhez kaptam küldetést. Egyébként ha komolyan gondolja, ki kéne osztani pár mázsa ciánt a magyarok közt, elvégre túlnépesedik a Föld, és csak útban vagyunk…
      Komolyra fordítva a szót: éppen a 2. megjegyzése miatt kellene üvöltenie annak a bizonyos szirénának…

      Válasz
      • Tarquinius

        április 4, 2018

        Sajnos nem jött át, nem érződött számomra az irónia eléggé önmagában sem, de tekintve, hogy Marokkó ma divatos turistacélpont, valaki tényleg festőinek tartja (Fes, Marrakech), a Wizzair is indított járatot oda (Agadir), nem is tűnt ki az egyes utazói vélemények ismeretében.
        Valóban a túlnépesedés a magyarság ellenében történik jelenleg, de ez a “nép” olyan morális állapotban van, hogy ezt már nem tudom sajnálni. Ezt már módosítani nem lehet, de azt figyelembe kell venni, hogy a világon mindenütt, ahol az életszínvonal növekszik, teret nyer az individualizmus és ez az, ami olyan életmódot teremt, ami elveti a kényszerű szaporodás szükségességét, módosítja az értékrendet. Továbbmegyek, a mai túlnépesedés is meg fog állni, természetesen a hatalmas népességtömeg csökkenése szükségszerű, kérdés, hogy ez hogyan fog végbemenni. A távlati jövő (akár a divatos transzhumanizmust is idézhetjük) sokkal kisebb földi népességszám és nem a mai politikai-népességviszonyok alapján. A mai kultúrák, korok bekerülnek majd egy regiszterbe.

        Válasz
        • Johann Reichert

          április 5, 2018

          A krisztusi példa miatt nem tudom követni a beletörődést mint “sztoikus életpéldát”. Az élet él és élni akar. Aki nem akar, az már nem is él. Ha Ön úgy látja, hogy a magyar nép egészére érvényes már, hogy nem akar, akkor tényleg fölösleges aggódnia értük. Talán csatlakoznia kellene az évi több tízezer emigráns magyarhoz, akik éppen átadják magukat a haldokló Nyugat népeinek. Odaköltöznek, az ő öregjeiknek termelik a nyugdíjat, és nekik szülnek gyermekeket.

          És egyszersmind MOST, AZONNAL ki kell mondania azt is, hogy ami a mai Magyarországon történik, az egyenes és RÖVID út a pusztulásba.

          Válasz
          • Tarquinius

            április 6, 2018

            Azt, hogy több tízezer magyar emigrálni kényszerül nem lehet úgy beállítani, hogy az egyben egy világnézeti, akár ideológiai alapú döntés volna. A magyar lakosság és a mindenkori magyar vezetés más népekhez képest kevéssé alkalmas arra, hogy konszenzusos alapon, széles körben támogatott alapelvek mentén közösen alakítsa ki a jövőjét. Hiba (és szerintem bűn) elítélni azokat az embereket, akik azért mennek külföldre, mert ott a megélhetés és családjuk szempontjából jobb feltételeket találnak. Egy olyan világban, a rokonok világában, ahol egyre inkább csak az ér valamit, aki valakinek a cimborája, rokona, ismerőse, beindul a kontraszelekciós és nem várhatjuk el azoktól az emberektől, akik a körön kívül maradnak, hogy asszisztáljanak ehhez a szégyentelen személyválogatáshoz.
            A magyar lakosság a 19. századtól kezdve, de a 20. században betetőzve számos esetben tanúbizonyságot adott olyan romlott erkölcsi magatartásoknak, amely az elsőrendű oka véleményem szerint annak a problémának, amit Ön feszeget.

            “És egyszersmind MOST, AZONNAL ki kell mondania azt is, hogy ami a mai Magyarországon történik, az egyenes és RÖVID út a pusztulásba.”

            Nem, ki kell mondani, hogy az a hozzáállás, erkölcsi szint a rövid út a pusztulásba. És nem hibáztatni kell azokat az embereket, akik próbálnak valamit tenni az életükért. Hanyatló nyugat, ezt lehet mondani, de a hanyatló nyugaton lehetséges, hogy emberibbek a viszonyok, ember nem embernek farkasa. Az, hogy demográfiailag ők sem állnak jól, ez civilizációs probléma, ebben hasonlítunk, de az az exodus, ami nálunk van (és volt már többször) az a hanyatló nyugaton nemigen látszik.

          • Johann Reichert

            április 6, 2018

            Sietek, lehet, hogy nem jól értem, amit írt, de szerintem “kognitív disszonancia” van köztünk, amennyiben (paradox) ugyanazt mondjuk.
            Hát persze! Erről szól A magyar nemzet esélyei… is. A magyarság jövőjét az erkölcsi, tudati és demográfiai emelkedés jelenti, és természetesen ezek összefüggenek egymással.
            A “hanyatló Nyugat” is oxymoronnak készült :), és nyilván egyetértünk abban is, (amit A magyar nemzet esélyei… részletesen tárgyal), hogy a cselédmentalitás újbóli eluralkodása a Fidesz-típusú kormányzás alapja.
            Ha a többség 8-án a Fideszt választja, az út rövid lesz, a végén pedig fal vagy szakadék.

Hozzászólás a(z) Tarquinius bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..