Johann Reichert

Dumaföldvár — 9

CSOK: csapás az otthonteremtőkre

2017. február 9.

A kormányzat (mely most mértéktelen béremelésekkel inflációt gerjeszt) a csok-hitelek kamattámogatásával önmagának vermet ás, és pár év múlva abba a verembe a csok-hiteleseket fogja belelökni. Egyébként a csok-propaganda többel emelte meg a lakásárakat, mint amennyi az összege, tehát a kormányzat elérte, hogy a családok drágábban tudják megoldani a lakásproblémájukat. Viszont a bankok jól jártak.

Még 2015. karácsony előtt jelentette be a kormány a csok, hivatalos teljes nevén a családi otthonteremtési kedvezmény rendszerének kibővítését (a teljes érdektelenség övezte eredeti csok akkor már féléves volt). Látva az elementáris hatást, műsoron is tartották a csok-propagandát egész 2016-ban, felváltva a migránsgyűlölettel. Jóformán nem telt el egyetlen hétvége sem a csokot ünneplő kormányzati sajtótájékoztató nélkül. Lássuk hát az eredményeket.

A szabályok sokszor változtak 2016-ban, mostanra, röviden összefoglalva a csok az otthonteremtéshez készpénzértékű támogatást ad, egy gyermekhez 600 ezer, kettőhöz 2,6 millió (új lakásra) vagy 1,43 millió (használt lakásra), három vagy több csemetéhez pedig (szintén használt lakásra) 2,75 millió Ft-ot. Ez a tény. Van továbbá a szakmában becsalogató reklámnak nevezett 10 millió forintos szuperígéret, ahhoz legalább három gyermek és új ingatlan építése vagy vásárlása a feltétel. Szintén fontos momentum, hogy fel lehet venni kedvezményes kamatozású hitelt is, különféle feltételek teljesülése esetén maximum 10 millió forintot.

A hivatalos propaganda szerint ez az egész a kormányzat népesedéspolitikáját javítja, a katasztrofálisan alacsony születésszámot akarják növelni.

Mit hozott a csok? Vannak a már bekövetkezett és az eztán várható hatások. Azonnal bekövetkezett hatás volt a lakásárak drasztikus megemelkedése. Annyiban árnyalnunk kell ezt a kitételt, hogy az országterület jóval több mint felén az ingatlanoknak tulajdonképpen nincs is ára, mivel a demográfiai csőd miatt egyszerűen nincsenek vevők. Figyelmünket a még élő vidékekre fordítva azt láthatjuk, hogy az ingatlanok átlagára a csok-propaganda hatására nagyot emelkedett, mégpedig néhány hét alatt.

A kormány a csokos csinbumcirkusszal megteremtette az eladók piacát, akik értelemszerűen nem szenvedtek lakhatási problémától. Viszont nagyban megnövelte a lakásproblémájukat megoldani kívánók terheit. Egyszerű, ám reális számokkal: ha egy 50 négyzetméteres lakás 300 ezer forintos négyzetméteráron 15 milliót ért 2015-ben, a csok hírére ezt a lakást már akár 500 ezres tarifával kínálták, azaz az ára 15-ről 25 millió forintra nőtt, hála a kormányzati piacbefolyásolásnak. A 10 milliós támogatáshoz szükséges 3 vagy több gyermek esetén egyébként minimum 60 négyzetméteres lakóingatlant kell venni, tehát a csok miatti lakásár-emelkedés el is viszi a csok összegét, ma jó esetben is legfeljebb ugyanakkora lakást lehet venni csokkal, mint két éve csok nélkül.

Összegezzük: a gyermeket nevelők a csok miatt fikarcnyival sem kerültek könnyebb helyzetbe, a nem csokos vásárlóknak viszont sokkal többet kell fizetniük ugyanazért a lakásért. A csokkal tehát a kínálati oldal (eladók, építők) járt jól.

A csok-hitelt is úgy kaserolja a kormány, mint valami megváltást. Most 0,9 százalék a jegybanki alapkamat, a csok-jogszabály az államkötvényekhez kötött számítási kulccsal jelenleg 5,52 százalékos kamatot ír elő a csok-hitelhez — ehhez jön az államtól kamattámogatás, és az adósnak így marad 3 százaléknyi törlesztendő kamat. A maximális futamidő 25 év, ötéves kamatperiódussal, azaz a kamatot négyszer lehet jogszabály szerint a futamidő közben megváltoztatni, ráadásul az állam a kamattámogatás mértékét is bármikor megváltoztathatja (látjuk, mennyit ér egy jogszabály Fidesz-Magyarországon). Magyarán aki fölveszi a csok-hitelt, ugyanolyan pénzügyi hurokba dugja a nyakát, mint amilyen a devizahitelezés volt.

A csokkal a stratégiai célt, a gyermekszám-növekedést sem lehet elérni, mert az nem pénzkérdés. Hasonlóan kontraproduktív, mint volt a gyes, a gyed és a régi szocpol, ráadásul az utóbbi ágyazott meg a később katasztrofálisnak bizonyult devizahitelezésnek. A gyermekszülésért kínált pénz hosszú távú hatása mindig ellentétes az elképzelt állami céllal, mert sokaknak csak újabb indok arra, hogy pénzügyi nehézségre hivatkozva hárítsák el természetes feladatukat, a következő nemzedék világra hozatalát és felnevelését.

A csok betűszó tényleges üzenete nem más, mint csapás az otthonteremtési költségvetésre.

Erről interjút is adott a szerző a Lánchíd Rádiónak.


Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..