Johann Reichert

Kudarc a Fidesz–KDNP-kormány családpolitikája

2017. december 28.

Mély kormánypárti hallgatás övezte a KSH aktuális demográfiai adatközlését. A szolgálat a karácsony előtti közéleti apályt kihasználva, csöndben tette közzé a szomorú eredményeket.

Sajnos beigazolódik, amit régóta mondunk: a kormányzat családpolitikája ugyanolyan elhibázott, és ezért ugyanolyan eredménytelen, mint a Kádár-korszaké volt.

A romlás a folyamatos:

Lélekszám

Év

0–15 éves

0–3 éves

45+ éves

(népességbeli arány)

60+ éves

(népességbeli arány)

2010

1 590 363

391 513

4 303 826

(42,98%)

2 252 965

(22,50%)

2016

1 522 618

366 331

4 460 040

(45,37%)

2 521 684

(25,65%)

A mérleg negatív. Orbán Viktornak és a Fidesz–KDNP-koalíciónak semmilyen javulást sem sikerült elérnie hét év alatt.

A legfontosabb ítéletet a kisbabák mondták ki: míg 2002. január 1–2009. december 31-e közt 777 ezer baba született, addig Orbánék alatt (2010. január 1–2017. december 31-éig) csak 727 ezer, tehát 50 ezres mínuszban van a „családbarát” kormány. Ez akkor lesz érvényes, ha idén 93 ezer baba fog születni, de nem fog annyi sem, sőt a legújabb adatok arra mutatnak, hogy a 92 ezer sem lesz meg. Idén októberre ugyanis már 900 lett a mínusz, és nincs okunk azt hinni, hogy bármilyen javulás jön.

A kormányzat most kínjában azzal akar csalni, hogy szeretné tömegesen anyakönyveztetni Magyarországon is a külföldön élők ott született gyermekeit. Mivel a 2017. évi demográfiai kudarcot éppen a kampány alatt kellene végképp beismerni, ismerve a kormányzat kommunikációs gátlástalanságát, könnyen lehet, hogy ezt a trükköt be fogják vetni a kampányban.

A kormányzati családpropaganda másik untalan hangoztatott sikere, a házasságkötések számának növekedése is elpárolgott mostanra. A 2016. évi 51 805 házasságkötéssel szemben 2017-ben jó, ha összejön 51 ezer. A trend ebben is csökkenőre fordult.

A házasságkötések számának átmeneti emelkedése tökéletesen mutatja a kormányzat kádári mentalitását: nem a problémát orvosolták, csupán látszatot teremtettek. A családok száma ugyanis folyamatosan csökken, a családi pótlékban részesülők száma szintén. Mindössze arról van szó, hogy ötezer forintnyi adókedvezményért néhány ezer élettársi kapcsolatot elvittek az anyakönyvvezetőhöz. Ettől persze nem javult sem a közmorál, sem a gyermekszám.

Szeret a kormányzat azzal is büszkélkedni, hogy nőtt a termékenység, egyben csökkent a szülő nők átlagos életkora, és fiatalabban szülik az első gyermeket. Ezek valóban kitűnő hírek – lehetnének. Csakhogy Magyarországon ezek a mutatók azért javulnak, mert a szülőképes korú nők körében most már dinamikusan nő a cigányok aránya. Mivel immár szembeötlően nagyobb a cigány anyák aránya, és ők változatlanul fiatalabban és többet szülnek, a statisztikai átlagot is maguk felé mozdítják. Ez azonban a nem cigány népesség arányának és termékenységének az egyre kisebb jelentőségét is mutatja. Ennek elhallgatásával a kormány bűnt követ el.

A kormányzat csodafegyvere a csok. Repkednek a milliárdok, de furcsamód újabban nem a családpolitikai államtitkárság büszkélkedik a dinamikusan növekvő csokos milliárdokkal, hanem a pénzügyi kormányzat meg a bankok. A legfrissebb NGM-es adatok szerint 177 milliárd forint értékben igényeltek eddig csokot – de most már szóba sem kerül, hogy ez a tenger sok pénz hány kisbabát hozott. Egyszerűen azért, mert a kimutatható születésszám-növelő hatása tulajdonképen nulla. A csokot a kormányzat csöndben áttette oda, ahová való: az építőipari támogatáspolitikai eszköztárba. Beigazolódott, amit kezdettől mondtunk: a csok nem családpolitika, hanem ipartámogatás.

Az Orbán-kormány nem ért el semmilyen valóságos nemzeti eredményt. Az elöregedés folytatódott, az egyetlen növekvő szegmens változatlanul a 60 évesnél idősebbek korcsoportja. Mostanra a lakosság átlagéletkora megközelíti a 45. életévet, ha az elvándorlást is figyelembe vennénk, akkor a nőké idén bizonyára át is lépte a 45-öt. Vagyis a magyar nők több mint fele túlvan a szülőképes korán. A katasztrofális termékenységi mutató, vagyis hogy 100 nő csak kb. 70 leányt szül, előrevetíti a mind rohamosabb zsugorodást. Ami demográfiailag pozitívnak értékelhető, az a cigányságnak köszönhető. Az Orbán-kormány ugyanúgy nem ért el semmit sem, mint az elmúlt hatvan év összes többi kormánya.

(Nyitókép: huszadikszazad.hu)


10 hozzászólás

  • Tarquinius

    december 29, 2017

    A csok arra volt jó, hogy többek között, a letelepedési kötvények áldásos hatása mellett (kínai és orosz ingatlan vásárlások), úgy felvigye az ingatlan- és albérletárakat, hogy egy normális családnak több tízezer Ft-tal megnövekedjen a havi megélhetése. Ugyan állítólag nincs infláció, mégis ma nettó 200 Ft nem elég semmire, ha abból albérletet is kell fizetni. Nincs infláció, de kíváncsi lennék, ezt milyen fogyasztói kosárral lehet kitrükközni, azt sem sokáig, a mostanában végrehajtott kényszerű béremelések (pl. minimálbér) biztosan árnövekedést fognak generálni, miközben egy trükkösen alacsony szinten kimutatott infláció a magyar bankoknak további nyereséget okoz. A pénzünk reálértéke, majd meglátjuk, hogyan fog az alakulni néhány év múlva. Summa summarum a csok a pénzünk hosszabb távú leértékelődéséhez vezet, de rövid távon a haveri cégeknek hasznot hajt.

    Válasz
    • Johann Reichert

      december 30, 2017

      Teljesen igaz!
      És hozzá kell tennünk, hogy a csokot felvevőket gondosan elfelejtik tájékoztatni arról, hogy ugyanolyan hurokba dugják a fejüket, mint a devizahitel volt. Ötévenként újraszámolják a kamatot, és el kell fogadniuk.
      Ritka jó éveket szerez a bankoknak Matolcsy úr.

      Válasz
      • Bandoo

        április 4, 2018

        Nos, ez enyhén szólva is félrevezető. Most igényeltünk CSOK-ot (egy meglévő és két vállalt gyermekre). A szerződés szerint valóban újraszámolják 5 évente a kamatot, ellenben az állam által nyújtott kamatkedvezmény mindig az aktuálisan kalkulált ügyleti kamat 3%-kal csökkentett mértéke. Azaz igazából fix (évi) 3% az adósok által fizetendő kamat.

        Ráadásul egyoldalúan az adósok által fizetendő kamat nem is módosítható az adósok kárára (ez is benne van). Nem azért kalkulálják újra, mert nincs jobb dolguk (bár ki tudja…), hanem, mert az állam ennek megfelelően “fizeti” a “maradékot” (egyik zsebéből a másikba…gondolom).

        Azt nem vitatom, hogy borzalmasan felmentek az újépítésű ingatlanok árai, de ez nem csak az anyagáraknak tudható be, hanem a vállalkozói béremelkedéseknek is. Mi most kezdtünk építkezni, több helyről is hallani, hogy kb. 50%-kal mentek fel a munkadíjak, aminek azért van némi pozitív hozadéka a munkavállalók itthontartását illetően. Az anyagárak emelkedése mellett az anyagigények is megváltoztak a – nem mellesleg – igen szigorú energetikai követelmények miatt. Ez nem csekély, több milliós összegeket felemésztő előírás, jóllehet az élhetőséget szolgálja. Ami igény nem változott (pl. tégla, vas, cserép), annak pusztán az ára szaladt fel a hirtelen megnövekedett kereslet miatt (de az sem olyan horrorisztikusan, mint, ahogyan azt sokan beállítják). A kedvezményes ÁFA pedig szintén segít, csak olyan vállalkozó(ka)t kell találni, aki nem nyeli le az egészet. Vagy bevallja, hogy mennyit keres a munkán/anyagon, vagy nem, de szívességből, éhbérért senki nem fog manapság otthont építeni.

        Ha pedig a CSOK családpolitikai hatását nézzük, akkor kár lenne röpke két év alapján ítéletet mondani, mivel a vállalt idő (akárhány vállalt gyerekre) 10 év. 2015 végén jelentették be, amiből a bénázásból fakadóan kb. 2016 közepére lett piaci termék, és még ebben is volt számos olyan dolog, amit utólag módosítani kellett (pl. ikerházak esete). Tehát fogalmazzunk úgy, hogy az ötletből az átlagfogyasztó számára is elérhető valóság 2017 elején lett. Így igazából 1 év az, amit szerintem korrekt módon számon lehet kérni. Jóformán még el sem készültek azok a házak (az ön által írt bejegyzés publikálásának a pillanatában), ahova már bele kellett volna szülni az új babákat. A közműszolgáltatókra is hatással kellett lenni, mert bizonyos esetekben évekig is elhúzódhatott egy csatlakozás megoldása (ez is viszonylag új dolog). Érthető, hogy zéró a jelenleg kimutatható hatás, akármilyen rátát nézünk is.

        CSOK (10+10) nélkül 3 évvel ezelőtt sem lehetett volna olyan házat építeni/venni fiatalon (30 év alatt), amiben legalább 3 gyermek és a szülei is rendesen elférnek és nem kell folyamatosan bajlódni a fenntartási költségekkel. Most, ha nehezen is, de legalább megoldható. Mondom ezt, bár még nem készültünk el vele… 🙂

        Válasz
        • Johann Reichert

          április 5, 2018

          Tisztelt Bandoo, köszönöm hozzászólását.
          A születésszámokat nem én találom ki, most csak egyet: https://mno.hu/velemeny/kudarcos-orbani-csaladpolitika-2444486
          A csok-hiteléhez: a 16/2016. sz. kormányrendelet alapján vette fel. Az egyértelmű: Önnek ötévenként nem lesz más lehetősége, csupán tudomásul veheti az új kamatot. Nem tudom, hány évre vette fel és mekkora hitelt, de ha pl. 20 évre, akkor 5, 10 és 15 év után tudomásul kell majd vennie az új kamatot. Tudja-e Ön, hogy mi lesz itt pl. 10 év múlva?
          A közgazdasági szemlélet alfája, hogy ha a keresletet növelem, akkor nő az ár, ha a kínálatot, akkor csökken. A csok a keresletet növelte, mégpedig radikálisan, tehát súlyos felelőssége van az ingatlan és az építőanyag árának emelkedésében. A munkadíjak emelkedésében áttételesen, de szintén. A munkadíjak egyébként két másik, fontosabb okból is emelkedtek: a tömeges nyugdíjba vonulás az építőiparban, ill. a fiatalok tömeges emigrációja miatt.

          Hogy a csok mire elég és mire nem, azt nem tudom megítélni egyének esetében, hiszen a leglényegesebb peremfeltételeket nem ismerhetem. Viszont ORSZÁGOSAN nagyon is jól látszik a senki által nem várt következmény: az ország egyes területeinek rohamos cigányosodása, pontosabban szegregációja. Irdatlan mennyiségű csokot fizetnek ki arra, hogy amúgy jóformán nincstelen cigány családok kivásárolják az egyébként eladhatatlan házakból a faluban még ott élő aktív korú magyarokat, akik így nem várt módon pénzhez jutnak – és messzire elköltöznek. Nagy területek (egész járások) válnak ezekben a hónapokban színcigánnyá, amin azt kell érteni, hogy csak az öreg magyarok maradnak a faluban, az aktív korúak és a gyermekek szinte kizárólag cigányok. Ez persze a rózsadombi elitet egyáltalán nem érdekli, őket az érdekli, hogy tudnak (még) egy házat építeni vagy lakást venni, nem ritkán befektetésnek. Nem irigylem tőlük, de igazából, a nemzet jövője szempontjából ez édesmindegy.

          Hogy a születésszámra a csok semmilyen érdemi befolyást nem fog gyakorolni, az annyira bizonyos, hogy “úriember nem fogad” rá. A számok már most pontosan mutatják, a történelmi előzmények pedig kétségtelenné teszik.

          Válasz
  • Footix

    december 30, 2017

    Üdvözletem.
    Jómagam egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisvárosból származom. Nem vagyok idős, mindössze 27 éves. Az általános iskolát 1996 és 2004 között végeztem el. A mi évfolyamunkban (1989/90-es korosztály) három osztály volt közel 30 fővel. Alattunk, fölöttünk lévő évfolyamok A-tól D-ig szintén közel 30 fővel, sőt az 1985/86-os korosztályban még E osztály is volt. Ezzel szemben idén szeptemberben két osztály, 18 és 17 tanulóval indult. A visszaesés brutális. A bontást is csak azért csinálják, hogy a tanároknak legyen munkájuk!! A demográfiai katasztrófát a kis, párezres településeken lehet leginkább lemérni, amiből nagyon sok van ebben az országban.

    Válasz
    • Johann Reichert

      december 31, 2017

      Kedves Footix!
      Amit ír, az a legfontosabb aktuális fejlemény Magyarországon. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a 8 éves (3. osztályos) és fiatalabb korosztályoknak immár a fele cigány. Bizonyára erről is szerez tapasztalatokat, SZ-SZ-B bizonyos részei cigány enklávékká alakulnak. Ha a 45. életévtől fiatalabbakat nézzük, már elsöprő a cigány többség.
      A honlap más írásai közt talál ezekről elemzéseket, és a honlapon bemutatott kötet, A magyar nemzet esélyei múltjának tükrében ennek a gyökereit tárja föl. Ugyanis tévedés azt hinni, hogy a bajok 1945-ben kezdődtek, vagy hogy Kádár az oka mindennek. Sajnos a kötetből nekem már nincs, az Anima hálózatnak van még pár, e-mailben is rendelhető.
      Boldog új évet kívánok, hitet a jövőben, és ennek első előfeltételéül őszinte szembenézést a jelennel. Mert ez utóbbiakból van a legnagyobb hiány.

      Válasz
      • Footix

        január 2, 2018

        Régóta figyelemmel kísérem a honlapot, a demográfiával kapcsolatos korábbi írásokat ismét elolvasom. Való igaz, jelentős a cigány lakosság számaránya itt Szabolcsban. Ami pedig a jövőt illeti, csak be kell menni a legközelebbi kórházba, ahol a szülésosztályon cigány kismamán kívül más gyakorlatilag nem található. Alapvetően az a baj, hogy a vidéki Magyarországnak nincs megtartóereje. Másrészt számolni kell az értékrendek és a korábbi normák megváltozásával is, mint nem elhanyagolható szempont. Az elmúlt években volt szerencsém az ország több pontján is járni. Laktam Budapesten, Tatabányán, volt Somogy-megyei barátnőm. Tehát alapvetően sokat utaztam és beleláttam más térségek életébe. Régóta tudjuk, hogy nagyon főváros centrikus az ország, ráadásul a kapitalizmus erejénél fogva a fiatalok többségét a nagyvárosokba és a főváros irányába vonzza. A vidéki területeken, ami az ország nagy része nem marad semmi, csak az apátia. A fővárosban és a nagyobb városokban nem látszanak a demográfiai gondok, éppen ezért úgy gondolom emiatt sem veszik komolyan a problémát. Ez az ország jó úton halad egy újabb Trianon irányába, de ami a legszomorúbb ismét magának köszönheti.

        Köszönöm! Boldog Új évet kívánok én is a szerkesztő Úrnak.

        Válasz
        • Johann Reichert

          január 2, 2018

          Kedves Footix!
          Öröm megismerkedni minden fiatallal, aki hajlandó szembenézni ezekkel a problémákkal. Sajnos mindenben igaza van, illetve magam is így látom.
          A vidéki Mo.-ról a könyvben részletesebb adatokat is talál, most csak annyit, hogy Tolna megye 2015-ben átlépte az 1870-es lélekszámát – lefelé! És ez nem zavar senkit!!! Százötven éves visszacsúszás a történelemben, s tegyük hozzá, hogy akkor a lakosságának a fele fiatal volt, ma meg csak kb. 23%-a. A Dunától keletre Békés van a legrosszabb állapotban, ott az 1890 körüli lélekszám él. Ahol több a cigány, ott az 1950-es éveknél tartanak, de a gyerekeknek már szumma a fele cigány.
          Az is borzasztó, hogy a kevés jól működő térség lakossága el sem hajlandó hinni, hogy mi van az Ormánságban, Taktaközben stb.
          Mélyen egyetértek, rohanunk az új Trianonba, és nem is érdekel senkit. A kormányzók pontosan tudják, de gyávák lépni, félnek, hogy elvész a támogatásuk, ha kimondják az igazat.
          És az embereket valójában csak két dolog érdekli: hogy legyen nyugdíj meg “ingyenes” egészségügy.

          Válasz
          • Footix

            január 4, 2018

            Tudomásom szerint Békés, Nógrád és Tolna megye aktív népessége ürül szép ütemben, de mellettük Baranya, Borsod, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Zala és Somogy is legalább 10%-os csökkenéssel számolhat az elmúlt 10 évben, ami a munkaképes korosztályt illeti. Mi, szabolcsiak annyiban vagyunk kivételek, hogy valóban érkeztek Ukrajnából emberek, akik valamilyen szinten kompenzálják a fogyást, de közülük is a fiatalok – mihelyst lehetőségük van rá – továbbmennek valamelyik nyugat-európai országba. Ami még érdekes, hogy az ukránok 2001 óta nem tartottak népszámlálást. Kíváncsi vagyok mennyi a magyarok létszáma, mert akik érkeznek azoknak java része már ukrán, illetve ruszin és a legtöbb egyetlen szót sem tud magyarul. Egyébként nem tudom, Szijjártó honnan vizionálja azt a 150 ezer magyart Kárpátalján, mert szerintem a létszámuk már a 100 ezret sem éri el. Egyetértek, a legtöbb embert csak a maga kis privát szférája érdekli, a közért már csak nagyon kevesen akarnak tenni. De hát egy olyan korban, ahol az individualizmust és az önmegvalósítást piedesztálra emelik, nem is csoda. A legtöbben még azzal sincsenek tisztában, hogy a nyugdíjrendszer nem túl régi intézmény, és sehol nincs az lefixálva, hogy mindig is lesz, illetve a világ nagy részén a mai napig nincs. Egyébként csak rá kell nézni, hogy az 1928-as bevezetéskor hogyan nézett ki Magyarország korfája, és most milyen képet mutat, ami ugye a felosztó-kirovó rendszer miatt nagyon nem mindegy.

          • Johann Reichert

            január 4, 2018

            Megint teljesen egyetértünk. Talán segíthetek azzal (a könyvemben szerepelnek ezek), hogy az ukrajnai magyarság lélekszáma 2011-ben 140 ezer volt, a háború miatt felgyorsult a fiatal férfiak elvándorlása (ennek jeleivel találkozhatott az elmúlt években), és a 140 ezer magyar korfája már eleve rossz volt, eléggé elöregedett etnikum, az utóbbi évek megrendítő csapást mértek az ottani magyarságra. Az aktuális létszám egyébként persze fontos, de az összetétel a döntő: ha nincsenek szülőképes korúak, akkor mindegy, mennyien vannak, úgyis kihalnak. Az elvándorlás ezért tragédia (idehaza is).
            A nyugdíjrendszer a magyarság legnagyobb keresztje, a következetes nemzetmentés első lépése a nyom nélküli felszámolása lenne, de ezt egyetlen demokratikus párt sem meri felvállalni, ezért rohanunk egyre gyorsuló tempóban a katasztrófába.
            Jól látja, a nyugdíj bevezetéskori peremfeltételeihez ragaszkodva ma kb. 74 évesen mehetnének nyugdíjba az emberek – na ezzel próbáljon valaki választást nyerni…

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..